F1 Olasz Nagydíj
© Getty Images / Red Bull Content Pool
Forma 1
Milyen gyors egy F1-es autó?
A száguldó cirkusz ismérve valóban a száguldás. Az autók a legmodernebb aerodinamika, a nagy teljesítményű hibrid motorok és a fejlett gumitechnológia kombinációjával őrült sebességet érnek el.
Amanda Clark
8 perc olvasásPublished on
A Forma-1-es versenyek magas oktánszámú őrült száguldozást felvonultató versenyei világszerte vonzzák a nézőket. A rajongók számára nincs is nagyobb látványosság annál, ahogy az F1-es autók nyaktörő tempóban száguldoznak a pályákon. A sebességre való törekvés szerves része a sportnak, amely könyörtelen hajszát von maga után a köridők ezredmásodperces csökkentésére és az autóipar határainak feszegetésére.
Éppen ezért minden F1-rajongónak itt az ideje megtudni, hogy mennyi is az annyi, azaz, milyen gyorsan mennek az F1-es autók. Görgess tovább, és tudj meg mindent az F1 csúcssebességeiről!
Max Verstappen verseny közben a 2024-es Las Vegas-i  Nagydíjon
Max Verstappen verseny közben a 2024-es Las Vegas-i Nagydíjon© Red Bull Content Pool
01

Az F1-es autók csúcssebessége

A versenyzők minden egyes futamon folyamatosan F1-es sebességrekordokat döntenek.
Jelenleg az F1-es autók átlagosan 340 és 350 km/óra közötti maximális sebességet érnek el, de ennél magasabb sebességeket is rögzítettek már. Valtteri Bottas tartja minden idők F1-es csúcssebességét 372 km/h-val. Ezt a mérföldkövet a 2016-os Mexikói Nagydíjon érte el egy szabadedzésen a Williams FW36-os versenyautójával. A pilóták ezeket a sebességeket a legmodernebb aerodinamika, az erős hibrid motorok és a fejlett gumitechnológia kombinációjával érik el.
Történelmileg az F1-es autók a sebesség tekintetében is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az F1 kezdeti időszakában az olyan autók, mint Jack Brabham T51-ese, az 1950-es évek végén 290 km/h-s csúcssebességet értek el. Az évtizedek során a technológia fejlődése és a szabályok változása folyamatosan növelte ezeket a sebességeket. Az első autó, amely elérte a 300 km/h-s sebességet a Lotus 49 volt 1968-ban. A 2000-es évekre ez a gyorsaság már állandóvá vált.
02

F1 sebességek más versenysportágakhoz képest

Más versenysorozatokkal összehasonlítva az F1-es autók a leggyorsabbak közé tartoznak. Az IndyCarok például hasonló, 370 km/h-s vagy annál is nagyobb végsebességet érhetnek el, különösen ovális pályákon. Az IndyCaroknak azonban az F1-es autókhoz képest hosszabb időbe telik elérni ezeket a csúcssebességeket. A MotoGP szintén képes 320 km/h feletti maximális sebességet elérni. Az IndyCarokhoz hasonlóan azonban a MotoGP motorok sem tudnak olyan gyorsan felgyorsulni a végsebességre, mint az F1-es autók. A NASCAR-járművek csúcssebessége viszont alig haladja meg a 320 km/h-t.
A sebességek közötti különbség részben maguknak a pályáknak, a különböző kialakításoknak és az egyes versenysorozatok szabályainak köszönhető. Az F1-ben az aerodinamikára és a leszorítóerőre helyezett hangsúly figyelemre méltó kanyarsebességet és általános teljesítményt tesz lehetővé.
03

Az F1-es autók sebességét befolyásoló tényezők

Aerodinamika
Az aerodinamika döntő szerepet játszik az F1-es autók sebességének és teljesítményének meghatározásában. Az első és hátsó szárnyak, valamint az alváz bonyolult kialakítása segít a leszorítóerő előállításában. Ez tartja az autót a pályán, miközben a légellenállás minimális. A leszorítóerő nagyobb kanyarsebességet és jobb stabilitást tesz lehetővé, ennek ellentételezése azonban a légellenállás, amelynek állandó minimalizálásán dolgoznak a mérnökök.
Max Verstappen az Osztrák Nagydíjon
Max Verstappen az Osztrák Nagydíjon© GEPA Pictures/Red Bull Content Pool
Motorerő és teljesítmény
A modern F1-es autókat turbófeltöltős hibrid motorok, úgynevezett power unitok hajtják, amik 1.6 literes V6-os belsőégésű motorból állnak, amelyhez egy energia-visszanyerő rendszer (ERS) kapcsolódik. Az ERS a fékezésből és a kipufogógázokból származó energiát nyeri el, ami további teljesítménynövekedést biztosít. A kombinált teljesítmény meghaladhatja az 1000 lóerőt, lehetővé téve a pilóták számára a rendkívüli sebességek elérését.
Gumiabroncs-technológia
A megfelelő gumikeverékek jelentősen befolyásolhatják a köridőket. A Pirelli, a Forma-1 hivatalos gumiszállítója úgy tervezi a gumiabroncsokat, hogy optimalizálja a tapadást és a tartósságot a különböző pályakörülmények között. A lágyabb keverékek jobb tapadást biztosítanak, de gyorsabban kopnak, míg a keményebb keverékek tovább tartanak, de kevesebb tapadást biztosítanak. Ezt a taktikát kell a pilóták gondosan megválasszák egy-egy verseny előtt és alatt.
Az autó súlya és kialakítása
Az F1-es autó általános kialakítása - beleértve a súlypontot és a súlyelosztást - döntően befolyásolja a kezelhetőséget és a sebességet, és ez különösen igaz a kanyarokban. A csapatok a lehető legkönnyebb alvázszerkezetet igyekeznek megépíteni, és a teljesítmény maximalizálása érdekében olyan anyagokat használnak, mint a szénszál. Egy F1-es autó súlyának legalább 798 kg-nak kell lennie, a versenyzőt és az üzemanyagot nem számítva. Ez 2026-ban változni fog, amikor az FIA (Federation Internationale de l'Automobile) szabályzata 768 kg-ra csökkenti az előírt súlyt.
F1 Japán Nagydíj
F1 Japán Nagydíj© Getty Images / Red Bull Content Pool
04

Gyorsulás és köridők

Egy F1-es autó jellemzően 2.1-2.7 másodperc alatt gyorsul fel 0-ról 100 km/órára - de képes arra, hogy mindössze 1.6 másodperc alatt elérje a 60 km/órás sebességet. A versenyek során a köridők a pályától függően változnak, de általában 1 és körülbelül 1.5 perc között mozognak. A 2021-es Monacói Nagydíjon - amely a szűk és kanyargós vonalvezetéséről ismert - Charles Leclerc például 1 perc 10.346 másodperces köridőt teljesített. Az olyan hosszabb pályákon, mint az olaszországi Monza, a köridők közelebb vannak az 1 perc 20 másodperchez.
Ha a gyorsulást más nagy teljesítményű járművekkel hasonlítjuk össze, az F1 nem mindig a leggyorsabb, de ezek az autók még mindig kiemelkednek a nagy teljesítményükkel. Az olyan szuperautók, mint a Bugatti Chiron, hasonló 0-60 km/órás sebességet érnek el. Az F1-es autók azonban a kiváló aerodinamikájuknak és leszorítóerejüknek köszönhetően azzal a képességükkel tűnnek ki, hogy a kanyarokban is képesek megtartani a nagy sebességet.
Az IndyCaroknak mindössze 3 másodpercre van szükségük, hogy elérjék a 145 km/h-s sebességet, és gyorsabbak is az egyenesekben, de az F1-es autók akkor jeleskednek a sebességben, amikor egy teljes kört kell teljesíteniük. Az egymás melletti összehasonlítás érdekében az F1 2019-ben a Circuit of America pályán versenyzett az IndyCarral. Az IndyCar átlagosan 186.35 km/h-s sebességgel, 1 perc 46.018 másodperc alatt érte el a pole időt, míg az F1 átlagosan 206.374 km/h-s sebességgel, 1 perc 32.029 másodperc alatt érte el a pole időt. A NASCAR járműveknek ezzel szemben 3.4 másodperc kell 0-ról 100 km/h-s sebességre, a maximális sebesség pedig 320 km/óra.
05

Sebességrekordok az F1-ben

Rekordot felállító versenyzők
A nagydíjon valaha mért legnagyobb sebesség Guinness-világrekordját Juan Pablo Montoya tartja, aki a McLaren-Mercedesével a 2005-ös monzai Olasz Nagydíjon érte el a 373 km/h-t.
Montoya mellett az olyan legendás pilóták, mint Lewis Hamilton, Michael Schumacher és Fernando Alonso is nyomot hagytak maguk után rekorddöntő mérföldkövekkel. Hamilton tartja a legtöbb pole pozíció és futamgyőzelem rekordját - mindkettő több mint 100. Schumacher győzelmet győzelemre halmozott, aki a 2000-es évek elején dominálva új mércét állított fel a versenytempó és az állandóság tekintetében.
Ám, amint Alonso elkezdett versenyezni, megszakította Schumacher öt világbajnoki címet hozó sorozatát. Alonso lett a legfiatalabb pilóta, aki bajnokságot nyert, és a legfiatalabb, aki egymás után két világbajnoki címet szerzett.
Leggyorsabb körök
A versenyzők minden évben azon dolgoznak, hogy megdöntsék a legjobb időket, és a leggyorsabbak legyenek a pályán. A történelem egyik leggyorsabb körideje az Osztrák Nagydíj Red Bull Ringjén született 2020-ban, ahol Carlos Sainz Jr.-nál 1:05.619-es időt mértek.
Három évvel később Max Verstappen 1:16.330-as köridőt száguldott a 2023-as Spanyol Nagydíjon, a Circuit de Barcelona-Catalunya pályán. Verstappen megmutatta, hogy bár Sainz sebességét valószínűleg a különböző pályák miatt nem tudta megdönteni, a Circuit de Barcelona-Catalunya leggyorsabb idejét felállítva mégis történelmet írt.
Ha a leggyorsabb pályákról van szó, a belgiumi Circuit de Spa-Francorchamps a nagy sebességű szakaszairól híres, ahol a pilóták simán elérhetik 320 km/h körüli sebességet.
06

A sebesség iránti igény folytatódik

A Forma-1 továbbra is feszegeti a sebesség és a teljesítmény határait, mely a legmodernebb technológia és az izgalmas versenyek kavalkádjával futamról-futamra lenyűgözi a rajongókat. A sebességre való törekvés nem csak a számokról szól, hanem az innovációról és a szenvedélyről is, amely megállíthatatlanul viszi előre a sportágat. Ahogy az F1 fejlődik, és a versenyzők még tovább feszegetik a végsebesség határait, egy dolog biztos: az F1-es autók gyorsaságának fejlesztése továbbra is a sportág egyik központi témája marad.
Forma 1
Formula Racing

A legnépszerűbb cikkek