Zene
Egyre könnyebb zenésszé válni? Helló mesterséges intelligencia!
Napjainkban egyre kisebb szerepet kapnak a zeneiskolák és a hagyományos zenetanulás, helyüket szépen lassan átveszik a számítógépek. És akkor még nem beszéltünk a mesterséges intelligenciáról...
Ha pár szóban össze kellene foglalni, akkor a mesterséges intelligencia (AI - Artificial Intelligence) egy program, gép vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát jelent, amiket általában számítógépekkel hozunk összefüggésbe. Az már nem újdonság, hogy egy mesterséges intelligencia is képes zenét kreálni, hiszen van például egy olyan YouTube-csatorna, ahol napi 24 órában szól death metal, de olyan, amihez embernek köze sincs. Na de… mégis miért olyan nagy szó az, hogy az AI ennyire betört a zeneiparba?
A mesterséges intelligencia még mostanság is egy megfoghatatlan dolog, és nem is gondolnánk, de így is folyamatosan jelen van az életünkben. A Gmail fiókos emlékeztetőkön át a Spotify lejátszási listák készítéséig mindenhol ott van az AI, hiszen a szakemberek egyre több mindent automatizálnak, hogy az egyéb feladataikat megfelelően el tudják látni.
2016-ban a Sony egyik párizsi kutatólaborjában egy tudós megalkotta az első popdalt, ami kizárólag a mesterséges intelligenciának köszönhetően íródott. 2017-ben Taryn Southern előadó, YouTube-sztár erre még rátett egy lapáttal, és kiadott egy LP-t I AM AI címmel, ami gondolhatjátok miként készült...
Southern négy programot használt az egész album készítése során: Amper Music, Watson Beat (IBM), Magenta (Google) és AIVA. Az Amper technológiája minden zenéhez nem is értő ember számára elérhetővé teszi, hogy képes legyen kreálni egy nótát mesterséges intelligencia segítségével. Az mondjuk már egy másik kérdés, hogy hogyan sikerülnek ezek a dalok…
Létezik például egy PixelPlayer nevű program is, aminek lényege, hogy elkülöníti egy adott dalban hallott hangszereket, csökkentve ezzel a YouTube coverek és a “How to play…” videókkal eltöltött órák számát. Csak elindítod és ő dolgozik helyetted. Jogosan merülhet azonban fel a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia vajon mennyire öli meg az emberi kreativitást?
Alapvetően a számítógéppel készített zene nem egy ördögtől való dolog. Már 1951-ben is szereztek nótákat számítógépen, 1982-ben pedig jött a nagy bumm a Commodore 64 megjelenésével. Sőt, tudósok azt is kimutatták, hogy a híres Johann Sebastian Bach több, mint 300 művet írt úgy, hogy szigorú szabályokat követve alapvetően egy dallamra épült a mű, mellette pedig három harmónia kísérte. Mégsem mutogattak rá ujjal, hogy nem tud zenét szerezni… A kérdés továbbra is az, hogy mennyire hígulhat fel a zenész szakma, ha már tényleg bárki össze tud dobni egy dalt?
Holly Herndon producer szerint az egyik legnagyobb különbség a mostani AI-dalok és a “ember által írt” nóták között, hogy régen, ha te akartál írni egy többszólamú művet, akkor tudnod kellett azt, hogy annak mik a szabályai: hogy szól jól, a hangok milyen távolságra legyenek egymástól, stb… Most azonban csak kipipálsz a számítógépeden egy négyzetet és fogalmad nincs arról mit jelöltél be, azt sem tudod miért úgy rakja össze neked a gép a dalt, ahogy, csak örülsz, hogy jól szól a végeredmény. De bármi szakmait kérdeznének a dalról, nem tudnál rá válaszolni.
Holly Herndon live in Tokyo
© Yusaku Aoki/Red Bull Content Pool
Vannak olyanok is, akik támogatják a mesterséges intelligencia elterjedését a zenében. Ilyen például Ash Koosha producer is, aki elmondta, hogy az AI-vel lerövidíthetőek a kreatív folyamatok, néhány dolog automatizálható lesz, ami azt eredményezi, hogy több energia marad, ami több készterméket eredményez. Koosha 1 éve használja a mesterséges intelligenciát dalszerzésnél és elmondása szerint arra például nagyon jó, hogy feldob lehetséges dallamokat, amik működhetnek egymással, így nem kell annyit gondolkodni az “összepasszoló” hangokon.
2018-ban például megjelent a Hello World album, amiben a világhírű kanadai énekesnő Kiesza is közreműködött, és nem árulunk el újdonságot, ha azt mondjuk, hogy kizárólag a mesterséges intelligenciára, azon belül is a Flow Machinesre támaszkodva jött létre. Az alkotók elárulták, hogy szuper volt az, hogy felgyorsult a munkafolyamat és végül olyan dalokat hoztak létre, amiket maguktól nem biztos, hogy sikerült volna.
Benoît Carré (művésznevén Skygge) francia zeneszerző szerint az egyik legnagyobb gond az AI-val készült zenék esetében, hogy a köztudat azt hiszi, hogy van egy ember, aki nyomogatja a gombokat, majd végül kisül belőle valami egész jó, de egyébként nem ért az egészhez semmit. Skygge meg szereté mutatni az embereknek, hogy egy igazi művész áll egy AI-projekt mögött (is).
Benoît Carré aka Skygge
© Jean-François Robert
Az eddigi információkból kiindulva a zenészek alapvetően támogatják a mesterséges intelligenciát, azonban valamiféle határt muszáj lenne húzni, hogy megszűrjék a teljesen hozzá nem értőket azoktól, akik alapvetően tehetségesek és lehet, hogy az AI-nak köszönhetően lesznek ismertek. Bár nagyon fájó kimondani, de napjainkban inkább tanul meg valaki számítógépen “játszani” több hangszeren, mint hogy beüljön a zeneiskolába és hosszú éveket töltsön ott és végül megtanulja kizárólag egy hangszer csínját-bínját. A mesterséges intelligencia, mint az élet más területein is kell, azonban nem mindegy, hogy hogyan és milyen mennyiségben.