Gratulálunk, idén ti nyertétek a Net Zero Living Programme támogatást az Innovate UK-től, a kormány innovációs ügynökségétől
Igen, ez nagyon jól jött nekünk, hiszen lehetővé tette számunkra, hogy kapcsolatba lépjünk egy csoport gyártóval, és létrehozzuk a Lylo termékünk működő prototípusát, és azt valós körülmények között, valódi felhasználókkal teszteltessük.
Igen, valóban eljuttatjuk a felhasználókhoz! Együttműködünk az Anglia Ruskin Egyetemmel itt az Egyesült Királyságban, így eljuttathattuk hozzájuk az első egységünket, amelyet ötven diák próbált ki a szálláshelyeiken.
Hogy haladnak a dolgok?
Nagy izgalommal vágtunk bele, mert ez volt az első alkalom, hogy a termékünk a felhasználók kezébe került. Ez minden tervező számára varázslatos érzés - olyan, mint amikor először látod járni a kisbabát. Szóval izgalmas, amely egyben megmutatja, hogy mit kell még pofozni rajta.
Mi történik azután, hogy ez befejeződik?
A 2025-ös év elején összeállítjuk a listát, hogy milyen fejlesztéseket kell még eszközölni, majd nekilátunk a nagy pénzgyűjtésnek. Erre már nagyon várunk, mivel tudjuk, hogy a hardverfejlesztés és a gyártás horror összegbe kerül.
Azt hiszem, ez lesz számunkra 2025 főcíme: keressük a befektetőket!
Most, hogy már tudjuk a jövőbeli terveket, beszéljünk arról kicsit, hogy miként jutottatok el idáig. Egyszer azt mondtad, hogy a Red Bull Basement megnyerése teljesen megváltoztatta az egyetem utáni életedre vonatkozó terveidet. Milyen utat jártatok be?
Miután 2021-ben befejeztük a tanulmányainkat, csatlakoztunk egy hardveres akcelerátorhoz, ahol tulajdonképpen elindítottuk a vállalkozást és továbbfejlesztettük a terméket. Ezután felvételt nyertünk a The Greenhouse akcelerátorba, majd több különböző dologra is jelentkeztünk, például a Young Innovators és a Women in Innovation díjakra, amelyeken Joanna elképesztő módon tarolt.
Az elmúlt néhány évünk tehát alapvetően a fejlesztésről szólt: a termékfejlesztés előmozdítása, a gyártás vizsgálata, majd ez a Net Zero Living támogatás. Még mindig a termékfejlesztés szakaszában vagyunk, de remélem, hamarosan a végéhez közeledünk, mert akkor már lesz visszajelzésünk, és alapvetően elkezdődhet a gyártás tervezése.
Úgy tűnt, hogy a Red Bull Basementben való részvételetek után lendületet vettetek.
Abszolút. Abban az időben, amikor a Red Bull Basementben részt vettünk, a Lylo-t háttérbe szorítottuk. De a győzelem - nos, hogy őszinte legyek, már a részvétel és a következő szakaszba jutás is - megerősítette az ötletet, mert az emberek értéket láttak benne. Ez a fajta megerősítés megmutatta, hogy van értelme folytatni. Azt hiszem, Joanna és én ezért tartunk most ott, ahol tartunk, mert beneveztünk a Red Bull Basementbe. Innen indult az egész dominó.
Határozottan egyetértek. Egyetemre jártunk, de hirtelen, amikor a döntőbe kerültünk, azt gondoltuk, hogy "Ó, tényleg időt kellene szánnom erre a projektre". Szerintem alapból nem szántunk volna erre ennyi időt, hogy elkészítsük az első prototípust, és nem kaptunk volna olyan támogatást, mint amilyet a Red Bull UK csapata küldött nekünk: kaptunk tőlük egy 3D nyomtatót, hogy elkészíthessük a prototípust. Ez szinte egy rúgás, amire szükséged van, hogy megcsináld.
Milyennek találod a Red Bull Basementhez hasonló együttműködési eseményeket kapcsolatépítés szempontból?
A döntő alatt beszélgethettem a korábbi győztes Audvice-zal, akitől informálódtam, hogy "Mi legyen a pitch fő értékesítési pontja?". Ez nagyon sokat segített nekünk. Azóta is tartjuk velük a kapcsolatot. Ez tényleg összeköt a hasonlóan gondolkodó innovátorokkal.
Egy utolsó kérdés: még mindig úgy gondoljátok, hogy egy ötlet megváltoztathatja a világot?
Én abszolút így gondolom. Ha a mi utunkról van szó, az ötletünknek megvan a lehetősége arra, hogy sok jót tegyen, és ezt sok más startup esetében is láttuk. Ez számunkra számtalan új kaput nyitott meg a vállalkozói világban - számos vállalattal, startuppal és fiatal vállalkozóval kerültünk kapcsolatba. Nagyszerű ötletekkel rendelkező emberekkel, akikről azt látjuk, hogy a későbbiekben valóban hatalmas lehetőségeket fognak megragadni, hogy változást hozzanak.
Azt hiszem, a motivációnk egyik oldala a FOMO: a félelem attól, hogy lemaradunk a felmerülő lehetőségekről. Mindig van esély arra, hogy változást érjünk el, ehhez folyamatosan kell próbálkoznunk. Szörnyen érezném magam, ha 20 év múlva, egy irodai munkát megunva azt kérdezném: "Mi lett volna, ha?".