Skydiving
A magyar Space Devils világhírnévre tett szert a szélcsatornázók között.
Talán sokan még nem hallottak a szélcsatornáról, mint sportról, ami nem véletlen, hiszen alig több, mint egy évtizede létezik. Ez az a beltéri ejtőernyőzés, melynek során először a katonákat képezték ki, de aztán egy-két sportoló is kipróbálta, és kialakítottak egy repülési rendszert. A sportág négy éve kapott hatalmas lökést, azóta pedig robbanásszerűen növekszik mind a sportolók, mind a szélcsatornák száma.
Magyarországra is eljutott olyannyira, hogy a Space Devils nevű klub, melyet az L. Laki család alkot, mára világhírűvé vált. Az édesapa, László fiatalkorában ejtőernyőzött, de abbahagyta, néhány éve érezte az indíttatást, hogy újra kellene kezdenie. Ezt már a fiaival, Lukáccsal és Pállal tette, így ők lettek a készítőkön kívül az első civilek, akik a csepeli szélcsatornát kipróbálták.
„Jött egy Jonas nevű cseh edző, aki a leendő oktatókat képzi – emlékszik vissza a négy évvel ezelőtti eseményekre a 15 éves Lukács. - Valaki kiesett a csoportjából és megkérdezte, hogy nem akarunk-e repülni. Összebarátkozunk és úgymond ő fedezett fel minket. Addig csak szórakozás volt ez számunkra, de ő tanácsolta, hogy csináljuk intenzívebben. Rá is feküdtünk.
Elkezdtük keresni a legjobb edzőket, először itthon, aztán külföldön. Szinte csak világbajnokokkal készültünk idáig. Norvégiától kezdve Dubaiig bárhová elutaztunk egy-egy új gyakorlatért.”
Lukács jelenleg a freestyle kategóriában versenyez egyedül, mert nincs olyan szintű szélcsatornázó itthon, akivel párosban indulhatna, pedig nagyon szeretné kipróbálni. A csepeli csatorna is csak a hason zuhanás gyakorlására alkalmas, ezért az L. Laki család egészen Madridig jár edzeni, szponzoruk, a Madrid Fly szélcsatornájába, ahol nem kisebb név, mint az orosz világbajnok, Leonyid Volkov készíti fel őket.
„Egy óra repülés abban a csatornában nagyjából kétszázötven ejtőernyős ugrásnak felel meg – tudjuk meg az édesapától. - Lukács már háromszáz óra felett jár, de tizenegy éves korára Pali is átlépte a száz órát, vagyis elképesztő tapasztalattal rendelkeznek. Büszke vagyok rájuk és arra is, hogy van a sportágban egy olyan magyar csapat, amely a semmiből lett világhírű.”
Köszönhetően például annak, hogy Lukács a világ legrangosabb profi szélcsatornaversenyén, a Wind Games-en tavaly februárban az ötödik helyen végzett, idén az októberi varsói világkupán a hetedik helyezést érte el. Nem csoda, hogy orosz trénere szerint benne van a világbajnoki cím lehetősége is. Amit szeretne is elérni, de más terve is van, hiszen már a szélcsatorna oktató vizsgájára készül.
„Hogy milyen érzés a szélcsatornában repülni? Nagyon nehéz bármihez is hasonlítani.
Olyan, mintha a vízben lebegnél, de közben egy felsőbbrendű erő tartana, amit kontrollálnod kell és a magad javára fordítanod. Olyan, mint amikor betörsz egy lovat.
Tíz-tizenöt óra biztos kell hozzá, mire biztonságosan érzed magad, hiszen 180-250 km/h-s zuhanást szimulálnak odabenn. Egy rossz mozdulat komoly balesetet okozhatna, de ezek szinte nincsenek, mert az oktatók az elkerülésére tanítanak meg először.”
Ettől függetlenül Lukácsnak már „rutinjává” vált, hogyan is kell verseny közben megsérülni. „Az első komolyabb megméretésemen a térdem ment tönkre. Nagy sebességgel haladtam fejjel lefelé, aztán fel akartam húzni magam. Kicsit túltoltam, későn húztam fel. A testemet még sikerült, de a térdem belecsapódott a vashálóba. Egyébként nem volt vészes, öt nappal később már a saját lábamon sétáltam, de a versenyem ráment.”
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy jelenleg milyen lehetőségek vannak ebben a különleges sportágban? „Itthon inkább csak idősebb ejtőernyősökből lett szélcsatornázók vannak – árulja el László. - A világon szerintem ötszáz profi, nemzetközi szintű versenyző lehet, nemzeti meg nagyjából húszezer. De ez a szám évről évre duplázódik. Öt éven belül nagyon profi sportág leszünk komolyan kiépített szponzorációval. Ez az első légisport, amit lehoztak az emberek közé, hasonlót talán csak a Red Bull Air Race tud felmutatni. Rengeteg még a fejlődési lehetőség, ezért éppen most fogunk kampányba kezdeni, hogy előbb-utóbb olimpiai sportág lehessünk.”